2014. június 19., csütörtök

...




Hát, elmúlt, pedig kezdetét se láttam.
Mosoly terpeszkedett a duzzadt szánkban.
A tekinteted kerestem, de nem volt.
Figyeltelek, mint bölcs kapus az öngólt.

Az éjszakai Margit-sziget látta,
hogyan sárgult egy nemmé a sok hátha.
Mesélni szerettem volna, de féltem,
hogy megölelsz az elgyengülő szélben.

x

Van úgy, hogy be kell látni. Tereket és kudarcot.
Érv, ellenérv, akármi. Felégett lelki placcok.
Van úgy, hogy be kell hunyni. Bűnöket, szempillákat.
Ha nincstelen az úrfi. Ha tárgytalan a bánat.
Határtalan a van úgy. Úgy van, ő nem is lenne.
Ha zokogásba kezdek, intsetek halkan csendre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése