2012. október 14., vasárnap

...minden álmomban...





Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz.
...
Elmondom. S várom (várni kell),
ki fut, hogy dolga van;
megnézem, ki tünődik el;
ki retteg boldogan.

És észreveszek valakit,
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen...
...
El vagyok veszve, azt hiszem.
Hallom, amint fölöttem csattog,
ver a szivem.
...
Az ember végül homokos
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése