2010. február 19., péntek

"Az Isten verje meg lépteid nyomát! Lábaidra, lábaidra vigyázzon!"



Sietsz. Késel. Félsz. Azért is belevágsz,
belém vágsz. A mozdulat közepén
megbénulsz, már annyira bánod. Meg-
teszed és nem: maga magával
törlöd a tényt. Mindez még csak
rossz sem.
Aztán megint
késel majd.
Majd elsietsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése